Az európai tudomány bölcsője az ókori Görögország. A bölcsészeti szaktudományok legelső művelői is görög filozófusok voltak. Gondoljunk csak az esztétika első nagy művének szerzőjére, Arisztotelészre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más részén a földnek ne éltek volna bölcselkedő emberek. Ezzel kapcsolatban juthatunk egy nagy tanulsághoz a mai szentleckéből, mely az Apostolok cselekedeteiből idéz föl egy esetet.

hit

Forrás: Martin Forciniti képe a Pixabay -ről.

Amikor a szociológia és teológia keveredik

A főtanács nagy bajba került, amikor az apostolok elkezdték hirdetni az evangéliumot. Egyrészt konkurenciát láttak az új hithirdetőkben, másrészt féltek, hogy társadalmi zavargásokat okoznak majd a hívők közösségei. Ekkor állt elő Gamáliel a maga gondolatával. Amit mondott, röviden úgy lehet összefoglalni, hogy ha az új hit valóban Istentől való, akkor – ha gátolják terjedését, ha nem –nagyra nő és hosszú életű lesz; ha pedig csak emberi mű, akkor hamarosan összeomlik. Gamáliel egy szociológia törvényszerűséget mondott ki. Ő lenne az első név szerint ismert szociológus?

A fát a gyümölcseiről ismerni meg

Lehet, hogy Gamáliel szociológiai megfigyelést tett nyilvánossá, de képekben elmondva Jézus is tanított hasonlót. Ő mondta, hogy a jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rosszat. Gamáliel mondása olyan, mintha azt mondta volna: a jó fák hosszú éveken át hoznak jó gyümölcsöket.

Mi ebből a tanulság?

Ahhoz, hogy társadalmi jelenségekkel kapcsolatban okos és helytálló megállapításokat tegyünk, nem kell szociológusnak lennünk, de gondolkodó embernek igen. És lehet, hogy kell hozzá néhány ősz hajszál is…

Íme, a mai szentlecke!

Amikor számon kérték az apostoloktól, miért tanítanak Jézusról, felállt a főtanács egyik tagja, egy Gamáliel nevű farizeus, az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytudó. Egy kis időre kiküldte az apostolokat, majd beszédet intézett a többiekhez:

„Izraelita férfiak! Fontoljátok meg jól, mit akartok tenni ezekkel az emberekkel! Nemrégiben föllépett ugyanis Teodás, aki nagyra tartotta magát, és mintegy négyszáz férfi csatlakozott hozzá. De megölték; mindazokat pedig, akik hittek benne, szétszórták és megsemmisítették.

Utána a népszámlálás idején a galileai Júdás lépett fel, és maga köré csábította a népet. Ő is elpusztult, és minden követője szétszóródott.

Ezért most is azt mondom nektek, hagyjátok békén ezeket az embereket, és engedjétek őket szabadon. Ha ez a törekvés vagy mozgalom emberektől származik, úgyis magától felbomlik. De ha Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket, és úgy látszanék, mintha Isten ellen tusakodnátok.”

Érvelését elfogadták. Behívatták az apostolokat, megbotoztatták őket, azután rájuk parancsoltak, hogy ne beszéljenek Jézusról. Majd szabadon engedték őket.

Ekkor örvendezve távoztak a főtanácsból, mert méltóknak bizonyultak, hogy Jézusért gyalázatot szenvedjenek. Továbbra is mindennap tanítottak. A templomban és a házakban hirdették Jézus Krisztust.

ApCsel 5,34-42