napivalasz

A címben föltett kérdésre is válaszolni fogok. Azért azonban, hogy értsük a választ, meg kell értenünk a mai evangéliumi részlet lényegét. Ma a 8 boldogságot olvassák föl minden katolikus templomban a szentmisén. Ez Jézus hegyi beszédének a legfontosabb és legköltőibb része.

Forrás: Ulrike Leone képe a Pixabay -ről.

Mit mond a 8 boldogság egymásról?

Van, aki azt mondja, hogy a 8 boldogság a boldog ember lélekrajza. A boldog ember, tehát lélekben szegény, sírós, szelíd, éhezi az igazságot, irgalmas, tiszta, békességszerző és üldözött? Jó nagy keveredése ez az emberi lélek állapotainak. Az egyik boldogság egy hozzáállás, a másik egy cselekvés, a harmadik valaminek az elszenvedése. Ilyen különféle szempontokból közelíti meg Jézus a boldogságot. Vagyis a 8 boldogság nem csupán egy lélek rajza. Különösen nem, hiszen a boldog emberekről szóló közléseinél Jézus azt is megmondja, hogy az egyes közlések, miért vonatkoztathatók a boldog emberre. Ez a tartalmi asszimetria teszi borzasztó izgalmassá a 8 boldogságot, mint gondolatfűzért. Az egyes boldogságok ugyanis, egymásba fűzhetők: egy boldogság, beszél a másik boldogságról is.

Hogyan értsük akkor az egymásba fűzött boldogmondásokat?

Ha fölfűznénk egy gondolati láncba a 8 boldogságot, akkor rájönnénk, milyen a boldog ember. Milyen szokásai vannak, milyen a lelke, és sajnos azt is, hogy mit kap ezért a világtól. Az első és legfontosabb lépés, hogy megértsük, hogy ki a lélekben szegény. Az a lélekben szegény, aki megbékél saját szegénységével. Aki pedig megbékélt saját szegénységével, az boldog. Aki szegény az nem akar elvenni a másiktól semmit, tehát szelíd. A szelíd ember, ha megbántják vagy, ha döntésre kényszerül, akkor irgalmas, mert tudja, hogy nem nála van az összes igazság. Kutatja az igazságot: éhezi és szomjazza. Az ilyen ember néha sír, mert a világban nem látja viszont saját szelídségét és irgalmasságát. A világ viszont látja az ő lelki érettségét. Nem tudja vele elhitetni a világ a hazugságait, nem tud neki értéktelen dolgokat eladni, ezért üldözni fogja. De hogy jutunk el innen a címben feltett kérdésre adandó válaszhoz? Borzasztó egyszerűen. Ugyanis, aki itt a földön igazságot akar és föl akarja számolni a szegénységet, az el akar venni másoktól tárgyakat, javakat. Őt korunkban forradalmárnak szokták nevezni.

A boldog ember nem forradalmár

A jézusi értelemben vett boldog ember elfogadja saját szegénységét, miközben éhezi és szomjazza a társadalmi kérdésekre vonatkozó igazságokat is, viszont szelíd. Tehát nem forradalmár. A 8 boldogság embere, ha megkeresztelték már, akkor jézusi, krisztusi, keresztény. Ezért kommunikációs háborút sem folytat. Önvédelmet gyakorol, de maga részéről kommunikációs hadjáratot nem indít.

És ha szabad egy személyes tapasztalatot még ehhez hozzátenni. Aki lélekben megbékél a saját szegénységével, az általában maga fizeti a számláit is, és ahhoz, hogy ezt megtehesse dolgozik és gazdálkodik. És nem vesz el mástól, hogy majd ő osszon el, mert aki szelíd, az igazságtétel címén sem lesz uralkodó. Akinek van füle a hallásra…

Íme, a mai evangélium!

Abban az időben Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:

„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.

Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.

Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.

Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.

Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.

Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.

Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.

Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.

Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben.”

Mt 5,1-12