A Google Térképen szinte minden olyan üzlet, postahivatal, fodrász, asztalos stb. fönt van, akihez most éppen nem, de normális körülmények között járni szoktunk. Sokszor előfordul, hogy ezeken a helyeken valami kellemetlen vagy méltánytalan ér bennünket. Például előbb szolgálnak ki valakit, aki nálunk később érkezett és mögöttünk áll a sorban. Ilyenkor fölmerül a kérdés, hogy írjunk-e egy elmarasztaló véleményt (review-t) a Google Térképre. Szeretet-e, ha írunk?

szeretet vélemény

Forrás: Siska Vanhooren képe a Pixabay -en.

Én sem tudom, mi a jó, de sejtem

Nehéz kérdés ez. Ha nincs jó véleményünk, akkor több dolgot figyelembe véve kellene meghozni a döntést, hogy írjunk-e véleményt, s ha igen, hogy milyet és mit. A teljességgel megtámadhatatlan és erkölcsileg színvonalas megoldást én sem tudom, de van néhány szempontom, amit bárki alkalmazhat, ha azon töri a fejét, hogy „beírjon” vagy sem.

A fontos szempontok

Az első kérdés, hogy használ-e a véleményem. Ha az ember tudja, hogy a véleménye semmit sem változtat a helyzeten, mivel olyan a vállalati kultúra, hogy nincs benne semmi igazán motiváló, akkor lehet, hogy teljességgel felesleges bármit is beírni. Igen, de a beírás nem csak a hibás munkatársnak szól, hanem a többi vásárlónak, kuncsaftnak is.

Vétkesek közt cinkos, aki néma

A vélemény írásával azonban nem csak a munkatársak munkájának minőségét akarhatjuk javítani, de a többi vásárlónak is segíthetünk vele. Figyelmeztethetjük őket, hogy hol kell vigyázni, hol hajlamosak feleslegesen várakoztatni bennünket vagy ennél súlyosabb módon kárt okozni nekünk. Tehát, a többiek miatt lehet, hogy jó, ha a rosszat is megosztjuk. Ilyen lehet például, ha a boltban mindig olyan anyaggal mosnak föl, amin el lehet csúszni. Ilyenkor kutya kötelességünk ezt megírni, mert figyelmeztetnünk kell a veszélyre a többieket.

Mielőtt írunk, olvassunk

Ha nem szeretnénk senkit sem bántani vagy ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy tényleg az adott üzlet munkatársán múlik-e a bennünket ért sérelem vagy hátrány, akkor nézzük meg, hogy egy hasonló esetet más megírt-e már. Ha sokan megírták, akkor sem egyértelmű a döntési helyzet. Lehet, hogy az, hogy ezt sokan jelezték, éppen arra vezet bennünket, hogy nekünk már felesleges megírni. De az is előfordulhat, hogy éppen azért, mert egy nagy „szemétséget” többen jelezetek, éppen ezért kell nekünk is jelezni, mert a hiba sokaknak árthat és a változtatás jelentősége nagy. De ezzel még mindig nem értünk el a review írás leglényegesebb pontjához. A nagy művészet ugyanis a „hogyan”.

Hogyan fogalmazzunk?

Írjunk igazat! Ne a felszínen maradjunk! Ne írjunk haragból! Ne sértsük mások emberi méltóságát! Konkrétumokat írjunk! Írjuk meg, ami valóban zavar! Mindez azt jelenti, hogy ne úgy viselkedjünk, mintha ügyvédek lennénk, aki azt keresi, hogy mit tud bizonyítani valami rosszat az ellenfelével szemben. Ne akarjunk senkit megbüntetni szavainkkal. Legyünk emberségesek és ne ítélkezzünk! Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Próbáljunk meg olyan véleményt írni, amiben jobbító szándék van. Pl. ha valakit előre vesznek a sorban, aki később érkezett nálunk, akkor írjuk meg, hogy ez történt és kész. Nem érdemes megírni, hogy ez nekünk azért volt rossz, mert időben el kellett volna érnünk a gyerekért az óvodába vagy az utolsó busz vitt volna vidékre és lekéstük. Azt viszont érdemes megjegyeznünk, hogy abban a reményben írunk, hogy legközelebb másként lesz. Két mondat. Egyébként, minél rövidebb egy review, annál könnyebb értelmezni a hibás félnek a hibát, ezért írjunk röviden.

A review írás művészet. Én itt most csak néhány szempontot említettem. Ha neked is van szempontod, kérlek, írd meg egy hozzászólásban!