Heródes fejedelem nagyon szerette hallgatni Keresztelő Szent Jánost, pedig János többször kifejezésre juttatta, hogy nem él jó életet Heródes. Egészen nyilvánvaló, hogy a mai evangéliumban emlegetett papok és a leviták hatalmasoktól kapták a megbízást, hogy kikutassák, ki ez a Jordán partján keresztelő ember. De miért izgatta őket ez a kérdés?

Forrás: Pixabay

Sokakra volt hatása Jánosnak

János konkurense lett a zsidó papoknak. Olyan sokan jöttek hozzá bűnbánatot tartva, hogy attól kezdtek félni a rabbik, hogy elvonzza János az ő „követőiket”. De ennek megakadályozása nem elegendő. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy mit mond János, ami ennyire hat az emberi lélekre. Talán ő egy próféta? Istentől jött? Illés?

Mindezek nagy kérdések voltak a János korabeli zsidó vezetők számára. Ugyanis, ha János Isten választottja, akkor talán számukra is tartogat mondanivalót. Akkor a papok tudása kevesebb, mint Jánosé, ami kellemetlen rájuk nézve. Viszont, ha János békét ajánl nekik, akkor akár együtt is lehet vele működni.

Ha ma élne János

Korunk hatalmasait is érdekelné János. Századunk szentjeit már nem kell megkérdezni arról, hogy kinek tartják magukat. A válasz ugyanis egyszerű: katolikus vagyok. Századunk ezernyi mártírja is ennyit állít magáról, és ezért szélsőségesek életét veszik.

Korunk hatalmasait is biztosan érdekelné egy prófétai tudású ember. Miért? Mert tudják, hogy van Isten, akkor is, ha ezt tagadják. De nem tartoznak hozzá. Nem követik tanítását. De érdekli őket Isten üzenete, mert a magát Istentől legmesszebb tartó, leggonoszabb ember is vonzódik Isten iránt. Bennük is ott él a végtelen szeretet iránti vágy. Lehet, hogy ezt elfojtják, de megszüntetni ők sem tudják.

Benned él a vágyakozás a Szeretet iránt?

Íme, a vasárnapi evangélium!

Abban az időben: Föllépett egy ember: az Isten küldte, és János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, hanem (azért jött, hogy) tanúságot tegyen a világosságról. János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” – felelte. „A próféta vagy?” Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát neki: „Akkor ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?”
Ezt felelte: „A pusztában kiáltó hangja vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték: „Miért keresztelsz hát, ha nem te vagy a Messiás, sem Illés, sem pedig a próféta?” János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt.
Jn 1,6-8;19-28