Igaz, hogy Jézus kortársai politikai síkon gondolkoztak a Megváltóról, de volt egy csodálatos erénye a zsidó várakozásnak: a magas hőfok.

Isten országa

Forrás: Dimitris Vetsikas képe a Pixabay -ről.

Sokak egyetlen vágya volt

Hogy mennyire várták a Megváltót a zsidók, arra gyönyörű újszövetségi példa, ahogy Simeon fölujjong, mikor Jézust elviszik a templomba a szülei, hogy ott bemutassák. "Bocsásd el most Uram, a te szolgádat szavaid szerint békességben, mert látták szemeim az üdvösséget, melyet minden nép számára készítettél. Világosságul a pogányok megvilágítására és a te népednek, Izraelnek dicsőségére" (Lk. 2:29-32).

Sok izraelitának a legfőbb vágya volt, hogy lássa a Messiást. Hosszú évszázadokon át. Sőt! Nyugodtan mondhatjuk, hogy Ábrahám óta Jézust várták a választottak. És ahogy a történelem igazolja: Jézus személyében az Isten eljött és megváltott mindenkit.

Hogyan lehet ezt átélni?

Bizonyára Olvasóim is ismernek olyan középkori himnuszokat, amelyek úgy kezdődnek, mint egy szerelmes vers. Ezeknek a himnuszoknak a szerzői általában szerzetesek. Az ő lelkesedésükkel gondolni Istenre, ez lehetne minden keresztény számára példa. De! A nem szerzeteseknek felnőttként dolgozni kell, és családi kötelességeik is vannak. Előfordul, hogy megbetegednek, amiely betegségek között ott lehet a depresszió is. Ezeket a betegségek akadályozhatják az embert a lelkesedésben. Ezért annak, aki éppen kínlódik, az a legnagyobb tette, ha ebben a szorongató helyzetben is odaadással van Isten iránt.

Ha az egyházi év utolsó evangéliumhoz kellene tanácsot adnom, akkor azt mondanám: az a kép, mely a virrasztó embert mutatja, úgy fogalmazható meg absztraktabb szinten, hogy legyen az ember lelkes keresztény, amiből gyakran csak az odaadó lelkület kialakítására és őrzésére van lehetőség.

Ez a lelkiállapot föléleszthető úgy is, hogy a nagy ószövetségi próféták könyveit olvassuk. Ők tanították népüket várakozni. Mi is tanulhatunk tőlük.

Íme, az egyházi év utolsó evangéliuma, melyet szobat napközben olvas az Egyház!

„Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”
Lk 21,34-36