napivalasz

A mai szentleckében azt látjuk, hogy párbeszédben alul maradt emberek felbujtanak más embereket, hogy azok zavargásokat keltsenek. Akik alulmaradtak az értelmes vitában, úgy tudták, hogy felbujtani kell a népet egy okos és eredményes, de az ő nézeteikkel ellentétes nézetett valló ember ellen ahhoz, hogy az okos ember nézetei ne terjedhessenek.

Az ő receptjük ez volt: vádoljuk be olyannal, ami a többi emberből vallási reflexet vált ki, és ők majd elintézik a vitapartnerünket. Annyi eszük azonban nem volt, hogy kikutassák, miért beszélt ékesszólóan a mai olvasmány hőse, mártírja, István diakónus. István diakónus el volt telve a Szentlélekkel, ezért volt legyőzhetetlen.

Forrás: Mateus Campos Felipe fotója az Unsplash-ról.

De ma nekünk nem az a fő kérdés, hogy mit nem értettek meg az apostolok korának zsidó vezetői, hanem az, hogy a nép miért hitte el nekik Istvánról, hogy Mózes ellen beszélt.

A rossz vallási reflex tömegjelenség

Ha két-három ember egy jó vacsora után elkezd beszélgetni, van esély arra, hogy valamelyikük befogadja a másik nézetét. De ha nem is fogadja be, legalább meggyőződhet róla, hogy ezek a nézetek nem veszélyesek.

Viszont, ha egy tömegnek mondják valakiről, hogy amit az mondott az egész nép identitását csorbítja, akkor gondolkozás nélkül rátámadhat a tömeg az illetőre. Én nem értek a tömegpszichózisokhoz, de tudom, hogy léteznek. István kortárának vezetői azt a kifejezést, hogy tömegpszichózis nem ismerték, de ki tudták váltani a jelenséget.

Hogy válaszoljak tehát a címben föltett kérdésre két dolgot kell állítanom. Az egyik, hogy azért tudnak működni a rossz vallási reflexek, mert az ember identitásának alapjait érintik. Másrészt azért, mert tömegben az ember nehezen tud megértő lenni egy más nézettel kapcsolatban.

Miért fontos kérdés ez napjainkban?

Hogyan is nevezik a tömegmédiát? Nemde tömegmédiának. Tudnak-e ott is hamis tanúságot tenni???

Íme, a mai szentlecke az Apostolok Cselekedeteiből!

Szent István szerpap oly bölcsen beszélt a Szentlélek által, hogy nem tudtak ellenállni neki.

Azokban a napokban István diakónust kegyelem és erő töltötte el, és nagy csodajeleket művelt a nép között.

A zsinagóga hívei közül többen felléptek ellene. A libertínusok, ciréneiek, alexandriaiak és a Kilikiából meg a Kis-Ázsiából jött zsidók vitába szálltak Istvánnal. Ő azonban oly bölcsen beszélt a Szentlélek által, hogy nem tudtak ellenállni neki.

Erre felbujtattak néhány embert, akik azt állították: „Hallottuk, amint káromló szavakat mondott Mózes és Isten ellen!”

Így aztán annyira felizgatták a népet, a véneket és az írástudókat, hogy végül is rárontottak, megragadták, és a főtanács elé hurcolták. Ott hamis tanúkat szólaltattak meg, akik azt állították: „Ez az ember minduntalan a szent hely és a mózesi törvény ellen beszél. Hallottuk ugyanis, amikor azt hangoztatta, hogy a názáreti Jézus romba dönti ezt a helyet, és megváltoztatja a Mózestől ránk hagyott szokásokat.”

A főtanács valamennyi tagja Istvánt figyelte, és olyannak találták arcát, mintha egy angyalé volna.

ApCsel 6,8-15