A stigmatizácó az a jelenség, amikor egy ember Istentől megkapja azokat a sebeket, melyeket Jézus kapott a keresztfán. Az első ilyen dokumentált eset Assisi Szent Ferenccel történt meg. Hogy miért éppen erről írok ma? A mai szentleckében Szent Péter első leveléből olvasunk egy részletet. Ebben található ez a mondat: „Az ő sebei szereztek számotokra gyógyulást.” Gyönyörű és mély mondat ez. Jézus szörnyű fizikai szenvedésen ment keresztül azért, hogy a mi lelkünk, amelyen a bűn ejt foltot, elérje üdvösségét. Azt jelenti ez, hogy aki ezekben a sebekben részesül az társmegváltó lesz? Nem. Nem. És nem.

szenvedés misztika

Forrás: Robert Allmann képe a Pixabay -ről.

Ki kapja meg a stigmákat?

A stigma eredetileg bélyeg volt, mellyel a rabszolgákat jelölték meg. Misztikus értelemben a stigmatizált személy olyan fájdalmat érez át a testében, leginkább a csuklóján és a bokájában, amilyent Jézus érzett a keresztfán. A stigma természetfölötti mivoltát igazolja, hogy ezek olyan sebek, amelyek sosem fertőződnek el. Olyanok kaphatják, akik istenszeretettől lángolnak.

Az első dokumentált stigmatizált, Assisi Szent Ferenc vágyott arra, hogy átérezhesse, amit Krisztus érzett. Ezt sokszor kérte imában. 1224-ben egyik 40 napos böjtében, szeptember 14-én a szentkereszt ünnepén látomása volt. Megjelent neki a megfeszített Krisztus. A jelenés után vette észre teste őt helyén a sebeket.

A stigmák jelek?

Szent Ferenc nem számított a stigmatizáltságára. Igyekezett el is titkolni a sebeit, amit nem lehetett. S mivel őt követően több más szent is stigmát kapott, az egyház azt gondolja, hogy ezek a stigmák nem rejtegetni való képződmények, hanem Isten jelei.

Hogy mit üzen ezzel nekünk Isten? Ugyanazt, mint mindenkihez írt szerelmes levelében, a Bibliában. Ő van. Ő szeret. Ő a természetfeletti módján mindent megtehet. Mi talán azt hisszük, hogy nincs is szükségünk stigmákra. Pedig a stigmákról való beszéddel Isten „tematizálja” a közbeszédet. Ha sokan elfeledkezetek róla, hát beszél hozzánk szavakon túli nyelven. Te meghallottad?  

Íme, a mai szentlecke Szent Péter apostol első leveléből!

Szeretteim!

Ha a jót teszitek és türelmesen szenvedtek, az kedves az Isten előtt. Hiszen erre kaptatok meghívást, mert Krisztus is szenvedett értünk, példát hagyva nektek, hogy a nyomában járjatok: „Bűnt nem követett el, s hamisság nem volt a szájában.”

Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos Bíróra. Vétkeinket saját testében fölvitte a keresztfára, hogy meghaljunk a bűnöknek, és az igazságnak éljünk. Az ő sebei szereztek számotokra gyógyulást. Olyanok voltatok ugyanis, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek Pásztorához és oltalmazójához.

Ez az Isten igéje.

1Pét 2,20b-25