napivalasz

A mai evangéliumban szereplő történet idején Jézus már tudta, hogy keresztre fogják feszíteni. Később, már a kivégzése előtti éjjel vérrel verejtékezett és kérte, hogy múljon el tőle az a kehely. De mindvégig tudta, hogy kereszthalála által mutathatja meg, hogy mennyire szereti az embert. És azt is tudta, hogy az embertől el fogja várni, hogy mindezt hittel szemlélje.

Ebből láthatjuk, hogy Jézus szenvedésének milyen hatalmas értelme volt. De halála és feltámadása után mi értelme van bármilyen más szenvedésnek?

Fotó: Michal Mrozek, Unsplash.

Az emberi szenvedések értelme

Joggal kérdezhetjük, hogy bármelyik háború, zsarnokság, betegség és baleset szenvedőinek hordozott-e bármiféle értéket, értelmet a szenvedésük. Egy Megváltónk van. Igen. De Pál apostollal mi is mondhatjuk, hogy mint az egyház tagjai szenvedésünkkel kiegészítjük azt a szenvedést, mely a megváltást hozta nekünk.

Szokták mondani, hogy a szenvedésünket föl is ajánlhatjuk Istennek valami jóért. Szerintem van még valami értelmes a szenvedésben.

Mi emberek is egy hálózat vagyunk

Mi emberek mind külön élettörténetünket írjuk, de minden mindennel összefügg. Sosem tudhatjuk, hogy egy betegségünk miatt milyen rossz nem következik be. Vagy, hogy betegségünk milyen nagyobb történet része. Vagy, hogy betegségünk spirituális szinten milyen nagyobb jót hoz el. Ápolóink számára milyen kegyelmet ad az Úr azért, mert bennünket ápoltak.

Ezt a jelenséget nevezhetjük spirituális pillangó effektusnak is. A pillangó effektus lényege, hogy ha a világban valahol egy pillangó megrezzenti a szárnyát, attól olyan változás jöhet létre a légkörben, mely vége egy természeti katasztrófa lehet. Spirituális értelemben éppen fordítva történhet ez meg. Egy apró jóból az emberiség számára hatalmas jó születhet.

De ellentétben Jézussal, nekünk sokszor fogalmunk sincs arról, hogy miért éppen a kereszthordozás idejét éljük. Egyet tudunk viszont. Minden hajszálunkat számon tartja az Atya.

A szenvedésünk tehát mindenképpen értelmes. Isten tervében sok rosszat fordíthat jóvá, ha elfogadjuk és belőlünk szeretetet vált ki. Ha gyűlöletet vált ki, akkor sem a szenvedés az értelmetlen, hanem mi vagyunk még hitben éretlenek rá. Miért lehet ez így? Mert szabadok vagyunk. Mindig.

Íme, a mai evangélium!

Abban az időben: Nikodémus éjnek idején felkereste Jézust, aki így szólt hozzá:

„Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újjá kell születnetek! A szél ott fúj, ahol akar: hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy, így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született.”

Erre Nikodémus megkérdezte: „Hogyan lehetséges ez?” Jézus így válaszolt neki: „Te Izrael népének tanítója vagy, és nem érted ezeket? Bizony, bizony, mondom neked, hogy arról beszélünk, amit tudunk; és arról tanúskodunk, amit látunk. De a mi tanúságtételünket nem fogadjátok el. Ha földi dolgokról beszélek nektek és azt sem hiszitek el, hogyan fogjátok elhinni, ha mennyei dolgokról beszélek majd nektek?

Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia. És amint Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják felmagasztalni az Emberfiát is, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.”

Jn 3,7b-15