A mai evangéliumban két fontos tényt tudunk meg Jézusról. Először azt, hogy úgy gondolta, hogy Izrael népéhez szól eredendően a küldetése. Másodszor azt, hogy ha hitet látott valakiben, aki nem zsidó volt, akkor annak a valakinek is azonnal megtette, amit kért – már, ha jóra irányult a kérése.

E két tény közül most az elsőt szeretném kibontani. Ehhez egy másik evangéliumi szakaszt idézek ide Lukács evangéliumából. Az említett város Jeruzsálem. „41Mikor közeledett és meglátta a várost, megsiratta, s így szólt: 42’Bárcsak te is felismernéd ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől. 43Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. 44Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.’” Lk 19, 41-44

Ebből elég lenne idézni az első sort is. Jézus megsiratta Jeruzsálemet. Ebből következeik, hogy Jézus szerette Jeruzsálemet, mely földi hazáját jelképezte.

haza

Forrás: TC Perch képe a Pixabay -ről.

Aki Krisztust követi szeretheti a hazáját

Ha mi keresztények hasonlítani szeretnénk Jézushoz, akkor a hazaszeretetben is hasonlíthatunk. Lehetőségeink szerint építenünk kell saját hazánkat. Sajnálom, hogy a katolikus iskoláknak nem ajánlotta a Katolikus Nevelési Kongregáció, hogy fordítsanak figyelmet a tanárok a hazaszeretet kialakítására is. Az első betűtől az utolsóig elolvastam a Kongregáció „Katolikus Iskola” című dokumentumát, de erre nem találtam utalást.

Voltak hazafias érzelmű szentek

A magyar történelemben sok hazafias érzelmű szent volt. Közülük is kiemelkedik Szent László király. De több olyan európai szent is van, aki népének javán is fáradozott. Az olasz Bosco Szent János például olyan emberré akarta nevelni kis tanítványait, akik jó keresztények és becsületes állampolgárok.

Tudom, nehéz egy polgári világ értékeit Jézus korában keresni, de aki sirat valamit, mert látja annak elmúlását, az szereti azt. Mi ne sirassuk, hanem építsük és védjük hazánkat! Ma még lehet.

Íme, a mai evangélium!

Jézus egyszer Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. Itt betért egy házba, és bár rejtve akart maradni, jelenléte mégsem maradhatott titokban.

Egy asszony, akinek leányát tisztátalan lélek szállta meg, tudomást szerzett róla, odasietett hozzá, és a lábához borult. Az asszony szír–föníciai származású pogány volt. Azt kérte tőle, hogy űzze ki leányából a gonosz lelket.

Jézus először elutasította: „Hadd lakjanak jól előbb a gyermekek; mert nem helyes, ha elveszik a gyermekek kenyerét, és a kiskutyáknak vetik!” De az asszony így folytatta: „Igaz, Uram, de az asztal alatt a kiskutyák is esznek abból, amit a gyermekek elmorzsálnak.” Jézus azt válaszolta: „Szavad jutalmaként menj! A gonosz lélek elhagyta leányodat.”

Amikor hazaért, leányát az ágyon fekve találta. Már elhagyta a gonosz lélek.

Mk 7,24-30