Egyszer, még a nyolcvanas évek elején egy általam addig nem ismert templomban vettem részt szentmisén. Nagyon érdekes dolog történt ott. Nem a pap prédikált, hanem néhány szó után átadta a mikrofont a híveknek. Bárki beszélhetett arról, hogy mit jelent neki Isten igéje.

Egy felnőtt korában megtérő műfordító arról beszélt, hogy miután Krisztus követőjévé vált, elhatározta, hogy megvalósítja életében az evangéliumot. Ebben az időben egyszer a buszon utazva merült föl benne, hogy most hogyan valósítsa meg itt, Budapesten, a BKV egyik jártán az evangéliumot. Nem tudom mi volt rá a válasza. De azt tudom, hogy lelkes keresztényekben föl szokott merülni ez a gondolat.

Forrás: Gerd Altmann képe a Pixabay -ről.

Tartsd meg a parancsokat!

Jézus azt várja el tőlünk, hogy tartsuk meg az Istenszeretet és az emberszeretet parancsát. De hogyan van ez a hétköznapokban? Ezerféleképpen. És százezerféleképpen. A szerető embernél nincs leleményesebb. De hogy legyen valamilyen szempontunk, a katolikus egyház írt egy gyűjteményt az irgalmasság testi és lelki cselekedeteiről. Ha ezeket teszed, akkor biztos, hogy a hétköznapokba ülteted az evangéliumot. Ezekhez nem is fűzök gondolatokat.

Az irgalmasság testi cselekedetei:

1. az éhezőknek ételt adni,

2. a szomjazóknak italt adni,

3. a szegényeket ruházni,

4. az utasoknak szállást adni,

5. a betegeket és

6. a börtönben levőket látogatni,

7. a halottakat eltemetni.

Az irgalmasság lelki cselekedetei:

1. a bűnösöket meginteni,

2. a tudatlanokat tanítani,

3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,

4. a szomorúakat vigasztalni,

5. a bántalmakat békével tűrni,

6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,

7. az élőkért és holtakért imádkozni.

Íme, a mai evangélium!

Jézus egyszer egy házban tanított, amikor odajöttek anyja és rokonai, de a tömeg miatt nem tudtak bejutni hozzá.

Ekkor jelentették neki: „Anyád és rokonaid kint állnak, és látni akarnak.”

Ő azonban így válaszolt: „Az én anyám és rokonaim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és tettekre is váltják!”

Lk 8,19-21