Ma Urunk színeváltozását ünnepeljük. Jézus 3 tanítványa szeme láttára fényben tündökölt, és az Atya szózatban tett róla tanúságot. Ez volt az első isteni rivaldafény. De mennyire más ez, mint az a dicsőség, amiben a hollywoodi sztárok szeretnek tündökölni! Mert az az ember, aki hírnévre és csillogásra vágyik, nem jár jó úton.

Jézus

Forrás: David Osta képe a Pixabay -ről.

Az emberi vágy és a híresség

Sok ember szeretné, ha mindenki ismerné és csodálná. Baj ez? Igen. Ez baj. Ugyanakkor, ha valakit egy nagy emberi teljesítmény után, egy gyönyörűen leélt, isteni értelemben vett, hasznos életért csodálnak az emberek, az Isten akarata szerint való. Ők a szentek. És ők egy-egy nemzet szép történeteinek előmozdítói. Ők a szeretet és kitartás ragyogó csillagai. De Isten dicsőség-megnyilvánulása az igazán ámulatba ejtő. Miért?

Csak három ember látta

Jézus színeváltozását csak három ember láthatta, és ők sem mondhatták el senkinek. Jézus hátra akarta hagyni a történetéhez, hogy már feltámadása előtt is jobban ragyoghatott volna, mint a Nap. És megelégedett ehhez három tanúval. Volt ebben pedagógia is. Azt akarta, hogy a tanítványok higgyenek benne. Azt akarta, hogy mikor őt örökre halottnak hiszik, legyen egy emlék, legalább egy ilyen hatalmas emlék, ami miatt, az eszükkel tudhatnák, hogy Ő mégis él.

Ha Te rivaldafényre vágysz, gondold át, hogy milyen úton szeretnél ahhoz eljutni. Amikor a tanítványok veszekedtek a rangokon Jézus nem azt mondta, hogy ne legyen senkiben elsőségi vágy, hanem azt, hogy aki első akar lenni, az legyen a legutolsó. Egy másik mondatában pedig azt ígérte, hogy utolsókból lesznek az elsők. Érted?

Íme, a mai evangélium!

Abban az időben Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek.

Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította el őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!”

Ennek hallatára a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette őket és ezt mondta: „Keljetek fel és ne féljetek!” Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust egymagát.

A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad.”

Mt 17,1-9 „A” évben