Ma az olvasmányok közül az ószövetségi idézetre hívom föl a figyelmet. Mint szöveg is gyönyörű, és lelki épülésre is szolgál. Nem utolsó sorban kiderül belőle, hogy kinek jó, ha jól böjtölünk.

Ki böjtöl jól?

Izajás szövegéből kiderül, hogy az böjtöl jól, aki hozzásegíti az igazságtalanul megkötött embert a szabadságához és megosztja azt, amije van. Bár itt Izajás a babiloni fogság tapasztalatából ír, s így a szabadság az emberi élet egészére, a fizikai szabadságra vonatkozik, nem nehéz eljutnunk addig az absztrakcióig, hogy az böjtöl jól, aki segít embertársainak mindenféle függőségből megszabadulni, és aki segít a nála rosszabb anyagi helyzetben levőknek. De mindez még nem böjt.

Forrás: Jeff Jacobs képe a Pixabay -ről.

A jó böjt nem fogyókúra

Az böjtöl jól, aki valamilyen élvezetről lemond, és imádkozik másokért. Ahogy Eperjes Károly szokta mondani: „A böjt imádság nélkül fogyókúra, az ima böjt nélkül fecsegés.”. Hogy ki miről mond le, az teljesen egyéni lehet. Egyik volt főnököm dohányos volt, s egy évben úgy böjtölt, hogy egész nagyböjtben nem gyújtott rá. Én úgy szoktam másokért böjtölni, hogy nem iszom kávét.

Mindez így jó is, de a böjt kiindulópontjáról nem mond el egy szót sem. A legfontosabb kérdés az, hogy miért böjtölünk.

A böjt egy vallomás

Azért böjtölünk, mert Isten iránti szeretetünket így tudjuk kifejezni. Pontosabban: így is ki tudjuk fejezni. Kisgyerekeknek úgy szokták magyarázni, hogy amikor a nagyböjtben a szülei nem esznek csokoládét, azt úgy képzeljék el, mintha azokat a tábla csokoládékat Jézus asztalára tennék, az utolsó vacsora asztalára. Ezzel szeretnék Jézus nagy tettének fájdalmát és gyötrelmét enyhíteni.

Vagyis, amikor lemondunk valamiről, valamilyen élvezetről, akkor abban nem az lényeg, hogy mi edződünk, meg javul a lelki állóképességünk, hanem az a szeretet, amit Istennek adunk. A böjt tehát csak látszólag megfosztás. A böjt a szabad és tartós tettekkel megpecsételt vallomás arról, hogy szeretjük Istent és egymást is.

Íme, a mai olvasmány!

Kiálts teli torokkal, ne kíméld, hanem emeld fel hangodat, mint a harsona! Hirdesd népemnek az ő bűnét, és Jákob házának az ő vétkét! Engem keresnek nap mint nap, és szeretnék megismerni útjaimat, mint olyan nemzet, mely igazságot cselekszik, és Istene döntését nem hagyta el. Igaz döntéseket kérnek tőlem, szeretnének közeledni Istenhez. ,,Miért böjtöltünk, ha nem láttad, miért sanyargattuk lelkünket, ha nem tudsz róla?'' Íme, böjtöléstek napján is találtok kedvtelést, és minden robotmunkásotokat hajszoljátok. Íme, perlekedés és civakodás között böjtöltök, ököllel lesújtva gonoszul. Ne úgy böjtöljetek, mint ma, hogy meghallgatást nyerjen a magasságban hangotok! Vajon ilyen a böjt, amely tetszik nekem, az a nap, amelyen az ember sanyargatja lelkét? Hogy lehajtja fejét, mint a káka, és zsákruhát meg hamut terít maga alá? Vajon ezt nevezed böjtnek, és az Úr előtt kedves napnak? Íme, ez az a böjt, amely tetszik nekem: oldd le a jogtalan bilincseket, oldozd meg az iga kötelékeit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, és minden igát törj össze! Íme, törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a bujdosó szegényeket vidd be házadba! Ha mezítelent látsz, takard be, és testvéred elől ne zárkózz el! Akkor majd előtör, mint a hajnal, világosságod, és sebed gyorsan beheged; színed előtt halad igazságod, és az Úr dicsősége zárja soraidat. Akkor majd, ha szólítod, az Úr válaszol, ha kiáltasz, így szól: ,,Íme, itt vagyok!'' Ha eltávolítod körödből az igát, az ujjal mutogatást és a hamis beszédet.

Iz 58,1-9a